In-Ga Társasházkezelő Kft.

Társasházi információk és hasznos tudnivalók

 

Tisztelt Látogató!

Az alábbiakban olyan hasznos információkat szeretnénk megosztani Önnel, melyekről úgy gondoljuk, hogy a Társasházak működését érintik és tulajdonosként  érdekesek és fontosak lehetnek az Ön számára is.

További kérdések, felvetések esetén természetesen bármikor szívesen állunk a rendelkezésére. Kérdését elküldheti elektronikus levélben is, de ügyfélszolgálati irodánkban személyesen is meg tud keresni minket.

 

Őszy Krisztina

In-Ga Társasházkezelő Kft.

 

1.  A Társasház

A társasház a közös tulajdonú ingatlan különleges formája, mely lehetőséget ad arra, hogy a tulajdon egyrészt egységes tulajdonként jelenjen meg a hatóságok felé (korlátozott jogképesség, egységes közmű csatlakozások, egységes megjelenés a földhivatali nyilvántartásban), másrészt az egyes társasházi (helyiségek) a tulajdonosok kizárólagos tulajdonába kerülhessenek.

 

2.  Az Alapító Okirat

Az alapító okiratot vagy annak bármely módosítását közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az Alapító Okirat a társasház legfőbb dokumentuma. Az alapító okirat módosítása ha a törvény másként nem rendelkezik – csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával lehetséges.

Az alapító okiratban az alábbiakat kell rögzíteni:

• a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket

• a közös tulajdonban álló épület- és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját

• közös tulajdonba kerülő épületrészeket

• az ingatlan nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt

• a társasház nevét, mely pontos megjelölés hiányában a társasház címe

 

3.  A Szervezeti Működési Szabályzat (SzMSz)

Az SzMSz-ben minden a tulajdonjogot nem érintő kérdést, a hatásköröket (közös képviselő, számvizsgáló bizottság), a közös költség számítási módját, az írásbeli szavazás lebonyolítását, a fizetési felszólítások szabályait, a közgyűlésekre vonatkozó szabályokat valamint a házirendet szabályozza. Az SzMSz-hez ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges, és csak abban az esetben érvényes, ha a Földhivatalnál beadásra és iktatásra került.

 

4.  A társasházi közgyűlés

A közgyűlést a megbízott közös képviselő  hívja össze. A közgyűlésre minden tulajdonos számára írásos meghívót kell küldeni és a meghívót legalább egy példányban ki is kell függeszteni a társasházban. A rendkívüli közgyűlést kivételével, a meghívókat legalább nyolc nappal a közgyűlés megtartása előtt kell kiküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját és helyszínét, az esetleges megismételt közgyűlés időpontját és helyszínét. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy  a megismételt közgyűlés bizonyos a társasházi törvényben külön szabályozott kérdéseken kívül, a résztvevők tulajdoni hányadára való tekintet nélkül hozhat határozatokat. A közgyűlés érvényes határozatot csak a meghívóban feltüntetett napirendi kérdésekben hozhat. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő /az intézőbizottság elnöke/ a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a 30. napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztás esetén pedig az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni. A társasház közgyűlésén csak a tulajdonosok, vagy azok érvényes meghatalmazással rendelkező meghatalmazottai szavazhatnak. Ide kattintva megtudhatja, hogy miért érdemes részt venni a társasház közgyűlésén.

 

5.  A szavazati jog

A tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A határozatok meghozatalához - bizonyos a törvény által meghatározott esetek kivételével - általában elegendő az egyszerű szavazattöbbség is.

 

6.  A közös költség

A közös tulajdonra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási, felújítási költségek a tulajdonosok a közös tulajdoni hányad alapján kerül felosztásra.
A jogszabály alapján, akinek több a külön tulajdona és ezáltal a külön tulajdonra jutó közös tulajdoni hányada, a költségviselés során is arányosan magasabb terhet kell viselnie. A jogszabály értelmében a közös költség körébe tartozik a nem megosztott tulajdonú épületrész, épület berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség - pl. lépcsőház, tetőtér, pince - fenntartása és karbantartása.

 

7.  A közös képviselő leváltása

Amennyiben a társasház tulajdonosai elégedetlenek a közös képviselőjükkel, a tulajdoni hányad legalább 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak önállóan is kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását, melynek során a napirendi pontok között szerepelnie kell a korábbi közös képviselő leváltására és az új közös képviselő megválasztására vonatkozó javaslatuknak is. A közgyűlés összehívásához szükséges dokumentumot ide kattintva töltheti le. A megfelelő számú tulajdonos által aláírt közgyűlési javaslat egyik eredeti példányát lehetőleg tértivevényes levélben juttassa a közös képviselőhöz, aki ennek alapján köteles a közgyűlést 30 napon belül összehívni. Ha a közös képviselő a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a 30. napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztás esetén pedig az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.